Az indulat elveszi a tisztánlátást

Az indulat, a harag rossz tanácsadó – inthetne meg bennünket a régi közmondás. Mégis naponta mérgezzük, öljük vele magunkat. Akkor vagyok indulatos, ha elveszítem a belsõ emberem harmóniáját. Az indulat, tehetetlenségi reflex. De mit tehetünk ellene? Van aki azt tanácsolja, jó indulat levezetõ az is, ha tányérjainkat földhöz vágjuk. Igaz ez nem old meg semmit, mégis vannak hívei.
A Biblia más megoldást javasol. Az ember belső harmónia zavara azért jön létre, mert elsősorban Istennel szakad meg a harmonikus közössége. Ebből következően megszakad a másik emberrel, sőt a teremtett világgal is a közösség. Ezt az állapotot nevezi a Biblia bûnnek. Ez magában hordozza a büntetését, hiszen tönkreteszi életünket. A harag belső feszültségét nem a bosszú tudja feloldani, hanem csakis a szeretet és a megbékélés. A bosszú mindig bosszút szül, soha sem békét! Sokszor úgy érezzük, hogy igazunk van, és indulatunk jogos. Ilyenkor mi szeretnénk Isten büntető ostora lenni, és így elveszítünk mindent. Az indulat, az érzelem, az értelem és az akarat konfliktusa az emberben. A vágyak és az elvakult indulatok elveszik az embertől a tisztánlátást, hiszen akaratát a kívánság irányítja.
Az egyetlen hatásos dolog ebben a pusztító viharban az, ha konfliktusaink mélyén Istenre találunk. Ő az, aki meg tudja tenni, hogy kibékít minket önmagával, saját magunkkal és a világgal, hiszen csak így bízhatja ránk a békéltetés szolgálatát.