Tag Archives: Reményik Sándor

Reményik Sándor: Az én szobám Nem volt ilyen szobám soha:Alacsony kis padlásszoba,De szeme égígérő hegyre néz,S a hegy viszont az ő szemébe.Benne néhány bútordarab,Oly durván összerótt –De visszadobnék minden földi jót,Ha ezért kínálnak cserébe. Ez az én remeteszobácskám.Körül a falon fenyő, páfrány,És vadvirág az asztalon. Szeretteim a nagyvilágban,Látjátok: én most itt lakom. Az ablakokon zöld […]